Életben lehet maradni az űrben

A sci-fi könyvek és filmek gyakori toposza, hogy a hirtelen az űr hideg vákuumjába kivetett főhős gyors és csendes halált hal. A valóságban azonban az állatkísérletek és az emberekkel előfordult balesetek egyaránt azt mutatják, hogy az ember képes életben maradni a világűrben - legalábbis egy pár percig. Persze szinte azonnal eszméletét veszíti, elég idő marad azonban arra, hogy a társai újra nyomás alá helyezzék s így megmentsék az életét. A NASA kutatói szerint azonban a vákuum tényleg halálos: az alacsony nyomás alatt a tüdőben maradt levegő kitágul, szétszakítva a belső szerveket, s ez különösen súlyos, ha a személy visszatartja a lélegzetét, vagy a nyomás csökkenésekor nagy levegőt vesz.


Gyakran ismételt megállapítás az, hogy a csótányok még az atomkatasztrófát is túlélnék. Kiderült azonban, hogy van egy állat, ami még a csótánynál is jobban bírja a szélsőséges körülményeket. A "vízimedve" vagy "medveállatka" túléli a fagyást (mínusz 200 fokig), a forróságot (150 fokig), az éhséget, a vízhiányt, sőt, még a világűr vákuumában is jól érzi magát. És hogy hol láthatjuk? Nos, ha nem figyelünk, sehol, mivel az állatvilág Bear Gryllse mintegy fél milliméter hosszúságú, és csak a halványan mackóra emlékeztető körvonala és pofája miatt kapta a kedves becenevet. A színe az élőhelyétől függ: élénk narancssárgától olajzöldig bármi előfordulhat.  (Kép forrása: tardigrades.com)


 A tengerbiológusok már rég próbálják kideríteni, hogy hogyan is hallanak a szilás cetek. Egy friss tanulmány megmutatta, hogy az óriási emlősök koponyacsontjai (főleg a közönséges barázdásbálna esetében) képesek az alacsony frekvenciájú víz alatti hanghullámokat az állat fülcsontjaiba juttatni. Mindez azt jelenti, hogy a bálnák sokkal távolabbról képesek meghallani dolgokat, mint ahogy azt eddig gondoltuk. A kutatók szerint a jelenségnek egyébként emberi verziója is van: amikor teljesen elmerülünk a vízben, a fülünk használhatatlanná válik, de mégis hallunk: a víz által közvetített hullámok jutnak el hozzánk. A felfedezés azért is fontos, mert a szilás cetek a szürke bálna kivételével veszélyeztetett állatok, és hallásuk jobb megértése segít a tengeri hangszennyezés megfelelő szabályozásában - ezáltal hatékonyabban védhetjük meg őket. 

Létezik a láthatatlanná tévő köpönyeg

Legalábbis a brit kutatók nemrég azt jelentették be, hogy igen jelentős lépéseket tettek, és tévedés ne essék, a Muglik világáról van ezúttal szó. Olyan, polimer-szilikon filmréteget sikerült ugyanis előállítani, amely egy apró, nanoszintű struktúrának köszönhetően meghajlítja a fényt. Ez azt jelenti, hogy a tárgy nem elnyeli a fényt, hanem a hullámok körülötte fognak áramlani, ahogy mondjuk egy vízfolyás kerüli meg a benne lévő követ. Korábban már történtek hasonló, "láthatatlansági" próbák, azonban jellegzetesen olyan fénytartományban kísérleteztek ilyesmivel, amit szabad szemmel egyébként sem lehetne látni. Az igazi láthatatlanná tévő köpönyegre azonban még várni kell, de jelenleg megvalósítható célnak tűnik. A következő lépés például az lenne, hogy sikeresen leírják, hogyan változnak az anyag optikai tulajdonságai, ahogy hajlik vagy gyűrődik.


Rózsa az űrben

Speciális kísérletet végeztek a NASA tudósai. Arra voltak kíváncsiak, hogy miként változik egy rózsa illata, ha az űrben, gravitációmentes környezetben növekszik, s ezért 1998-ban egy apró, külön erre a célra kifejlesztett rózsatípust küldtek fel a Discovery STS-95 fedélzetén. A kutatók meglepő eredményre jutottak: gravitáció hiányában ugyanis a rózsák kevesebb, az illat kialakulásáért felelős illóolajat termelt, ennek azonban megváltozott az illata, sokkal virágosabb aromájú lett. Érdekesség, hogy az így nevelt rózsa illatát azóta például a Shisheido cég ZEN parfümjében is felhasználták. 


Sárkányt találtak Kínában

Az Alberta Egyetem paleontológusai eddig ismeretlen dinoszaurusz fajt azonosítottak. A Qijianlong (szó szerint "qijiangi sárkány") körülbelül 160 millió éve élt, és 15 méter hosszú volt. A fosszíliát egyébként még 2006-ban találták egy építkezésen, és a mamenchisaurusok családjába tartozik. Különlegessége az, hogy a nyakcsigolyáiban levegő van, ami azt jelentette, hogy a testével azonos hosszúságú nyaka aránylag könnyű volt. Ilyen hosszú nyakú dinoszauruszok az eddig feltárt leletek alapján kizárólag Ázsiában éltek, és a felfedező kutatók szerint csontjaik akár az ősi, sárkányokról szóló kínai mítoszok magvait is jelenthették. Kép forrása: Xing Lida.